Öröm és bódottá

És igen, megvan a keddi vizsgám és a szerdai szigorlatom is! Igeeeeeeeeeeeeeeen!

Mutatom a folyamatot:

A tananyag és a diák

Évközi tanulási aktivitás

helyette

vagy

A tanulás végén

Indulás vizsgázni

A vizsga előtt

A vizsga közben

A vizsga után

vagy

Köszönöm mindenkinek a támogatást, nélkületek nem lett volna hozzá erőm!

Nehogy már magyarul beszéljünk...

Holnapi szigorlatom egyik tételében arról kellene beszélnem, hogy milyen a megváltozott intraszenzoriális működés lehetséges mintázata..... A válaszom rá: a gugli szerint ilyen szó, hogy intraszenzoriális NINCS!!! A mintázata pedig lehet csíkos, pöttyös, kockás vagy virágmintás... VAZZE!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁáááááááááá!

Facebookról

A reggeli tükörkép is attól lesz szent , hogy pontosan azt a valakit látod, akit Isten is lát.És akit Isten szeret. Nincs smink. Nincs élére vasalt ing. Nincs döglesztő nyakkendő.Nincs hozzá illő cipő. Nincs több rétegben felöltött imázs. Nincsenek státusszimbólum-ékszerek.Csak a fel nem turbózott valóság.. Csak Te. Ha valaki hajnali fél hétkor is szeret,egyet biztosra vehetsz: az a valaki téged szeret. Nem a rangodat. Nem a stílusodat.Nem az elért eredményeidet. Egyszerűen csak Téged szeret .

Elmélet és gyakorlat

Nem szeretem ezt a felsőoktatási rendszert! Annyi értelmetlen elméletet kell megtanulni, aminek nincs így haszna! Ha bejön hozzám egy fogyatékos ember, akkor remekül el tudom mondani, hogy az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától - az első életévektől kezdve - számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott. Meg azt is el tudom mondani, hogy régen őt debilisnek, imbecilnek, vagy idiótának hívták, most viszont már enyhe értelmi fogyatékosságnak, középsúlyos értelmi fogyatékosságnak, súlyos vagy legsúlyosabb éf. kategóriába sorolom, meg hogy a BNO-10 és az FNO szerint hova tartozik, de pont ilyen remek előadást tudok neki tartani a fogyatékosságról a pszichológia szerint, vagy az inadaptáció személyiségdinamikájáról, Lewin mezőelméletéről, Piaget, Freud, Erikson-féle fejlődési szakaszokról, abnormalitásról, retardációról, stigmatizációról, Gauss-görbéről, történelmi eseményekről (az ókortól napjainkig, kiváltképp, hogy melyik tanszéket mikor és ki alapította, valamit a Bárczi igazgatóiról)...DE MI A FENÉNEK???

Most már csak 1 év van a suliból, remélem az utolsó évben végre kiderül, hogy hogyan kell rajtuk segíteni, milyen eszközök és módszerek állnak rendelkezésre. (Jó, persze tudom, hogy milyen tesztek vannak, de eddig még csak olyat láttam, amit csak pszichológus vehet fel, és értékelhet ki...jeee!)

Szeretnék már gyakorlati részt is látni!!! Az idei gyakorlatom, amit magamnak szerveztem, kb. arra volt jó, hogy magamtól találjak ki világmegváltó dolgokat... hát mi vagyok én?

Megmondom: TÜRELMETLEN!!!

Bosszankodás befejezve, csak sikerüljön a keddi vizsgám és a szerdai SZIGORLATOM!!! Lécccííííííí!

Csillagos mesék

Tegnap este kibújva a tanulás vackából elmentem Csenge csillagos meséit meghallgatni. (Gospelre nem, mert vasárnap sem megyek, és szégyenlem is magam miatta, de muszáj ezt a hülye szigorlatot megcsinálnom, és az előző napi vizsgát is. :(

Csenge, és barátnője a Csillagászlány közreműködésével egy csomó standard csillagképet megnéztünk, meg vicceseket is, mint a háromszög vagy az illemhely. :D De néztük az oroszlánt egérnek, és vót a lú csillágkíp is, ámit á sznobok csák pégázúsnák mondánák. :)

A csillagképekhez Csenge mesélt egy-egy mesét is: Hoichiről, a fületlen dalnokról, a 6 játékfüggő indiánfiúról, de a kedvencem a hős menyét-rozsomák kooperációról szóló sikersztori volt. :)

Ja, és mindezt matracokon fekve hallgattuk végig a besötétített büfé részben, ahol egy projektor és egy stelláriumot tartalmazó laptop segítségével a plafonon bámulhattuk a csillagos eget.

Örök tanulság: a pleiádokat úgy találod meg most, hogy ott van a nap mellett :P

A kép Szegedi Katalin Csillaghullás nevű képe, ahol szépen látszik a kancsóból kiönlő tejút, és a gombok, mint csillagok.

Adóbevallás

Hát engem odafent nagyon szeretnek, az egyszer biztos! :)

Először is a mesélésről Carrie hazahozott kocsival, így már fél 11-re itthon voltam.

A kocsiban elhangzott beszélgetés:

-Tomi! Te kinek adod az 1%-odat?

-Senkinek, mert 87 Ft! :D

A nagy röhögés elég hamar abbamaradt, amikor a fejem mellett felgyulladt a villanykörte: ma HUSZADIKA VAN!!!! Éjfélig le kell adni az adóbevallást...

Aha, nyilván fogalmam sincs, hogy hogy kell ilyet csinálni, mert a munkahelyem nem csinálja meg. Ilyenkor mi a teendő?

Nekem az volt, hogy felhívtam a sulink gazdaságiság, Zsuzsa nénit, aki először megpróbálta elmagyarázni, hogy a bevallós nyomtatványt hogyan kell letölteni a netről, de a sikertelenség hatására azt mondta, hogy hamár 1 utcányira lakom tőle, menjek át 3/4 11-kor. Átmentem (ő már hajcsavarókkal, hálóingben), de megcsinálta nekem, kb. 5 sort kellett kitölteni még az adataimon kívül, és tök mázli, hogy minden papírom megvolt. Fél 12-re kinyomtattuk (állítom, neki van a leglassabb gépe a világon: egy komplett admirális játékot játszott le, mire megnyílt az adóbevallós progi, és rendet rakott, mire a nyomtató feleszmélt, és röpke 5,5 perc alatt ki is nyomtatott 5 oldalt).

Rohantam haza, elkértem a kocsit, aminek persze, hogy lemerült az aksija...., úgyhogy apu cégesével mentem, ami meglepő módon szépen engedelmeskedett nekem, le se fulladt! :) És 00:02 perckor feladtam a bevallást. Jeeeeeeeeee!

Ma meg hallottam a rádióban, hogy később is lehet az árvízi helyzetre való tekintettel.

De hogy ilyen hülye is csak én lehetek!!!! Még jó, hogy a tavalyiból tanulva a borítékot, ajánlószelvényt, fizetési nyilatkozatot, sulis igazolást mind megtartottam, egy helyen. :)

KÖSZÖNÖM, ZSUZSA NÉNI!!!

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

Encsi blogjáról loptam, remélem nem haragszik érte, de pont ez az, ami most úgy megfogalmazza az érzéseimet. :)

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?



A válaszom: IGEN!!! :)

Szembe

"Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van." /Müller Péter/

Halász Judit: Semmi sem tökéletes

A végtelenhez mérve semmi se tökéletes
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres
Az örökös vándorút véget soha nem ér
S ha nincsen gyökered - elvisz a szél

Mindenkinek vannak különös vágyai
De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki
Lehet belőle száz is, az az egy többet ér
S ha elfelejtenéd - elvisz a szél

R:
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De Te is tudod, hogy kimondhatatlan

A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk
A csillagévek óráin egy perc az életünk
Az ember önmagában semmit nem ér
S ha nincsen barátod - elvisz a szél

R:
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De Te is tudod, hogy kimondhatatlan

Minden sivatag egy kutat rejt valahol
S ha lelked mélyén rátalálsz, már nem csodálkozol
Az ember ezen a Földön csak egyszer él
S ha nincsen barátod - elvisz a szél
Elvisz a szél, elvisz a szél...

De jó volt!

Délután már alig vártam, hogy leteljen a munkaidőm, és indulhassak próbálni. Ma a gyerekek is aranyosak voltak, ez olyan jó! Végre úgy sikerült eljönnöm a munkahelyemről, hogy nem maradt már adminisztrációm, nem találtak már meg semmivel, időben érkeztem, sőt, még 6 előtt kicsivel. A próbáig beszélgettünk még, a hangulat megvolt. :) A próba után pedig megkértük Csengét, hogy meséljen! Meghallgatuk a Marie Jolie-ról szóló izgalmas mesét, amiben nem is az ördög a legijesztőbb, hanem a nyitott szemmel az ajtóban állva alvó kakas! Majd utána a "Hogyan találta fel az ördög az alkoholt". Hát ezen nagyon jól szórakoztunk ... és Szent Pál felborult erre, a glóriája meg elgurult arra". Jó fej ez a Szent György! :) A rövid, ám annál viccesebb történetekből 2 kisfiúsat kaptunk, egy horgászosat, és egy íjazósat! Az valami fanatasztikus volt, még most is nevetek rajta! :)
A mese után átmentünk a teázóba egy bicikli ürügyén (jó csel volt, Petra! :D), és egy isszonyatosan finom fejfájós teát ittam (aminek a receptje KELL!!!), és tényleg működött! Hazafelé Csengével még beszélgettünk a metrón, és mint minden alkalommal, most is úgy értünk az Árpád hídhoz, hogy 2 perccel késtem csak le a buszomat, várhattam még 18 percet. Kösssz, Murphy! És kösssz, Uram, hogy találkoztam Zsuzsival, akivel még a ház előtt 20 percet beszélgettünk! :D

Hogy ez mennyire jó este volt! És ma már végre a saját ágyamban alhatok, jeeeeeeeee, és elég lesz 8-kor kelnem! :)

Suhancos: Bájoló

Radnóti Miklós: Bajoló c. verse a Suhancos feldolgozásában.

Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám,
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem
vad dörgedelemmel.

Kékje lehervad
lenn a tavaknak,
s tükre megárad.
Jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged.
Mossa az eső
össze szívünket.

Borsó és az égetés

Még vasárnap megalkottam egy medálnak való sárkányt, Borsót. :) Tényleg kicsi lett, kb. akkora mint a 2 Ft-os. Sajnos a fényképező nem tudott rendesen ráfókuszálni. :(

Kiégettem mindkettőt, de a sárgának letört a szárnya, a zöldnek a füle. :( Majd veszek pillanatragasztót (ami nevével ellentétben nem a pillanatot ragasztja), és visszaragasztom. :)

Citromsárgány

Csenge nyakában láttam először ilyen sárkányt, megmutatta a könyvet is, ami alapján készítette. Felkutattam a neten, és vettem gyurmát is hozzá. Eredetileg Fimo gyurmát ajánl mindenki, de az annyira drága! Ezen a blogon ITT olvastam a magyar Fimoról, amit Forminak hívnak, és valamivel olcsóbb. Nekem egy 100 g-os kiszerelésem van, 500valamennyi volt, 5 szín: fehér, sárga, piros, kék, zöld. Viszont nagyon szépen keverhetőek a színek. Meg vagyok elégedve vele. :)

A tervem egy narancssárga sárkány volt, de ugyebár ilyet még sosem csináltam, ezért a citromsárgából kezdtem hozzá azzal, hogy kipróbálom,összegyúrom, aztán keverek narancssárgát, és megcsinálom szépen. Csakhogy ez a sárkány nem akart összegyúródni, mert túl aranyos lett. Igaz, kicsit nagy medálnak, de aranyos. Röpke 3 óra alatt kész is lett. :)

Már csak ki kell égtni, remélem nem fogom elégetni. :)

Égetés előtti képek itt:

Alice Csodaországban

Kedden este elkezdtem olvasni a Szegedi Katalin által illusztrált Alice Csodaországban, szerdán meg is néztül moziban 3D-ben. Sosem értettem korábban, hogy vajon ez most milyen mese, mert a Disney-s változatban nem pont az jön le belőle, mint ami most.

Nézzétek meg moziban! Én 3D-ben láttam, de ez nem tipikusan az a film, amin sokat változtat a szemüveg, szerintem anélkül is pont ugyanilyen lett volna. Viszont örültem, hogy nem voltak benne idegesítő éneklő manók mint a Charlie és a Csokigyárban. :D

Katt a képre az egész képért!

Természetesen a puha cica viszi a legjobb szerep díjat nálam. :)

Csill kiállítása

Őszintén? Nem szeretem a kiállításokat. Legalább annyira unalmasak, mint a múzeumok. És itt borul az elméletem, mert gyerekkoromban rengeteg múzeumban voltam hála Marisnak és a biciklistábornak. Na ott utáltam meg a múzeumokat, mert este mindig ezekből volt vetélkedő, és hú, de sokszor mosogattunk...

De azóta voltam már olyan múzeumban, ami tényleg jó volt! És tényleg érdekesek ezek, pedig nem gondoltam volna. :) A kiállítást továbbra sem kultiválom, valahogy nem jöttem még rá, miért is jó ez. Volt ez eddig.

Kedden ugyanis elmentem Csill kiállítására. Jó, nem csak az övé, de én miatta mentem.

Nagyon tetszett a meséhez készített illusztrációja, legszívesebben összetapiztam volna az összeset. Mert nekem az érintés a szeretetnyelvem, hihi. :) A pitypangos üvegtál vitte a pálmát. Annyira szép, hogy kell! :) Ez a Csill nagyon tud! Tessék elmenni és megnézni!

Mennyire izgalmas volt meghallgatni más gondolatait az ott látott tárgyakról, főleg a lépcsőkről. Nagyon jót beszélgettünk Nórival, plusz megismertem Annamarit, aki egy csudacsajszi, hazafelé végigcsacsogtuk az utat.

Azt hiszem, szeretek kiállításra járni, ha nem egyedül kell mennem! :D

Szegedi Katalin sárkánya

Sárkánymánia

Cúúúúúúúúúúúúúúkíííííííííííí:

Szóval ilyen...

Szóval ilyen az, amikor az ember rájön, hogy amit eddig úgy gondolta, hogy tud, most szembesül vele, hogy nem tudja, sőt, kifejezetten rosszul csinálja! És ez egész héten végighúzódott újabb és újabb alkalmakkal, területeken. Nem jó érzés! :(

Kép: Agócs Írisz

Hülye hasonlat

Ha egy ember lánya egy csónakban evezett valakivel, aki már többször megingatta a csónakot, és többször kiborította a csónakból, az a minimum, hogy elkezd kiúszni a partra. Mindenféle rossz érzés, harag nélkül, csak kifelé! Magam mögött hagyom a csónakot. Addig úszom, míg már örülök is, sőt, hálás vagyok neki, hogy megtette, és kimehetek a partra, oda, ahonnan jöttem. Hiretelen határtalan boldogság tör rám. Már csak percek kérdése, és kint vagyok a vízből. Erre utánam ugrik, és könyörög, hogy szálljak vissza a csónakba, de már nem akarok. Erre elkezd visszahúzni, és nem ereszt! Már megfulladok, nem akarok visszamenni a csónakba! És szörnyen érzem magam, mert nem akarok, és ez nagyon bántja, teljesen összeomlik. Kétszer már visszamentem, mert nem bírtam nézni, ahogy szenved. De most már nem akarok! Miért kell újra és újra visszahúzni? Szenvedek én magamtól is, így sem bírom már a terhet! Miért kell ennyire átéreznem? Miért nem tudok én is olyan szívtelen lenni, mint mások? Teljesen elfáradtam, cafatokban van a szívem! Most ülök a parton, nagy nehezen kievickéltem, kiült velem ő is, és nem enged! Ráült a szárnyamra, és szorosan ölel. Hogy repüljek így el?

Zanzibár: Ha érdekel

Ha érdekel, még most lekopogom,
Hogy tíz percen belül
Megszólal a telefonom
Újra végighallgatom,
Szerinted lopom a napom
Te leszel ott a túloldalon

Ez nem az a nap,
Mikor hiszek majd neked
Nézz csak körbe nálam,
Itt mindenki nevet
Lehetnél te is kicsit más
Mért ne örüljek, ha minden oly csodás?

És mikor a szemembe nézel
Rögtön tudom azt, hogy mit érzel

Itt állok, nem várok
Légy nyugodt, bajt nem csinálok
Kapaszkodj jól, ne fékezz
Bíz bennem, ez éppen elég lesz!

Itt állok, nem várok
Légy nyugodt, bajt nem csinálok
Kapaszkodj jól, ne fékezz
Bíz bennem, ez éppen elég lesz!

Édes illatok, csodálkozó fejek
Ezernyi késett landolás, hosszú kilométerek
Nekem tetszik az éjszaka
Nappal lepihenhetek
Bármit bárhogyan csinálsz,
Ezt tőlem el nem veheted

És mikor a szemembe nézel
Rögtön tudom azt, hogy mit érzel

Itt álok, nem várok
Légy nyugodt, bajt nem csinálok
Kapaszkodj jól, ne fékezz
Bíz bennem, ez éppen elég lesz!