2009. december 31., csütörtök

B.ú.é.k.




Mindenkinek boldogságos új évet kívánok!




Gitárkatasztrófa

Reggel alig vártam, hogy Peti felkeljen, és nekiálljak gitározni, mostmár a szuper új könyvemből. Épp a le-föl-fojt-fölt próbáltam gyakorolni az Illés-féle Utcán című dallal, amikor ...nyekkk....ELSZAKADT A D HÚROM! ÁÁÁÁÁ!!!
Gyorsan fel a netre, Coda hangszerbolt zárva, majd csak 2-án nyit ki, és írtam egy help, help e-mailt Fásli bának! Jaj, szegény én! Pedig annyira akartam ma még gyakorolni! Brühühü!

...no de majd a szilveszteri buli elfeledteti velem a délelőtti katasztrófát reméljük! :)


Az év utolsó előtti napja...hihetetlen volt!

Igenis vannak véletlenek, de azt nagy I-vel írják! A tegnapi napom pont ilyen volt!

Mártival kedden megbeszéltük, hogy találkozunk szerdán 4-kor, előtte beugrok az antikváriumba egy könyvért, amit rendeltem. Sajnos aznap lemondta, így a könyvért se mentem el. Uncsi otthonülős napnak néztem elébe, amit annyira nem bántam, mert legalább gitároztam megint addig, amíg nem kezdett el annyira fájni az ujjam, hogy már nem bírtam lenyomni a húrt. Na, akkor abbahagytam. Egész ügyi vagyok már, le tudom fogni az A, Am, A7, C, D, Dm (ezt nehezen még), G (ehhez a kisujjam még béna, de azért szól), E, Em, E7, és ma próbálkoztam a borongós hangulatú H7-tel.

A gyakorlás közben telefoncsörrenés - Doro- Always refrénje 2:20-2:36-ig- ajjaj, ez a suliból valaki...ugye nem kell bemennem ügyeletre, vagy ilyesmi? De szerencsére csak Ági volt. Éééés meghívott a szilveszteri bulijukba. Csajos buli társasozással, és vigyem a beugrót is! :) Jeee! Hát gyorsan csináltam egy tiramisut és lencsesalátát is az új Stahl házias ételek könyvből (vörösborecettel, meg mustárral-fujjjj, de az eredmény nagyon ficsni lett ám! ) :D Szóval tisztára örültem ennek a meghívásnak, alig várom! :)

Tegnap foglalt volt, de ma végre felvette a telefont Muszty Bea (és Dobay András, ők csak musztydobay-nak hívják magukat). Úgy saccoltam, hogy ha most van 3 óra, akkor fél 6-ra tuti odaérek. Nagyon jófej a nőci amúgy, már a telefonban is az volt. Megkértem, hogy nézzen már rá a gityómra, hogy jó-e, és venni szeretnék egy Új Gitáriskolát, és Oktató CD-t is hozzá. (Ugyan megvan nekem a gitáriskola a netről letöltve, de túl ahhoz, hogy ne venném meg eredetibe is, és mégiscsak! A CD-t meg sajna nem találtam sehol feltöltve, pedig azt akkor nem vettem volna meg.)

Amint leraktam a telefont, hívott Encsi, hogy menjek korzni velük (oda az uncsi itthonülős napnak, jeee! :D ). A kedvemért áttették este 7-re, mert mondtam, hogy előbb nem érek oda, aztán végül mégis hamarabb mentek, mert tökmindegy volt az idő/ár szempontjából.
Alig vártam, hogy koristul, gityóstul átvágjak a városon! 106-osra föl (pont elértem), Szentlélek térnél le, 29-esre föl...ha nem ment volna el az orrom előtt, de jött a HÉV, hát arra szálltam fel. Margit hídnál le, 4/6-osra föl, Moszkván le, 5-ösre föl. A 2. megállónál felszállt Göncz Kriszti! Most leírom, hogy ő ki, átugorhatod.

Régen a Kassákba járt, asszem 2 évvel fölöttem, a suli mögött lakott, aztán átköltöztek Aquincumra. Sokszor találkoztam vele utána is, tőle kaptam érettségi tételeket. Jogász lett végül, most az Apechnál dolgozik, juj. Aztán átköltöztünk Csillaghegyre, azóta nem láttam.

A férjével és a kutyusukkal felszálltak a buszra, és szintén a Pasaréti téren szálltak le. Nahát, hogy kikkel nem találkozok a világ másik felén! Tök jó!

Eztuán voltam musztydobaynál. Erről csak annyit írok, hogy a nőci halál jófej! Úgy válaszolt a Jóestét köszönésemre, hogy "Idefigyelj, tegezzél, vagy nem nézem meg a gitárodat! Na, akaszd már föl a kabátodat! Vagy kabátban akarsz nekem itt ücsörögni? A cipődet meg ne vesd le, mert úgysem mész be a szobába a drága szőnygre!" :D Megnézte a gityómat, a gyönyörűséges 25 éves Cremóna gitárt, made in Czechoslovakia. Oda volt tőle, meg vissza, hogy milyen jól néz ki, de a húrok eléggé öregek, meg is tépkedte őket, mire én úgy néztem rá, hogy "jaj, szegény gitár", erre ő: "Ne szarjál már be, ez nem fáj neki, de ezeket cseréld le, mert elég öregek". Aztán felhívtam a figyelmét a húrlábra. A helyzet az, hogy ezt a gitárt a keresztanyumtól én már így kaptam, hogy egy kicsit elvált a húrláb a testtől, de elég masszívan fogta a ragasztó a lábat, szóval no problem! De azért elküldött Fásli bához, hogy az ünnepek után mindenképpen keressem fel, mielőtt újrahúrozom a gitárt, mert a végén még kitép egy darabot a húrláb a gitárból, mikor leszakad.

Erről idemásolok innen egy részletet:


GITÁR-TRAGÉDIA SZÁRAZ LEVEGÕJÛ SZOBÁBAN

A hivatalos relatív páratartalom-szükséglet kb. 70% egy gitár számára.

Fõleg fûtési szezonban - zárt ablakok, száraz levegõ - fordul elõ, hogy a húrláb ragasztása kiszárad, és a húrok iszonyatos feszítése letépi a húrlábat a fedõlapról.

Ez az iszonyatos durranással, csattanással járó jelenség - valamely kideríthetetlen okból kifolyólag - általában éjjel 2-3 óra tájt szokott megtörténni, renyhe, terrorista-támadást sejtetõ hisztériát keltve az álmukból felriadt családtagok tudattalanjában.

Így télen célszerû néha - fõleg éjszakára - a párásabb fürdõszobába "számûzni" a gitárt, ahol megkaphatja a szükséges páratartalmat.

Ha leszakad a húrláb, még lehúroznod sem kell - irány a gitármûhely


Hát végül egy pár jótanáccsal, egy Új gitáriskolakönyvvel, amit dedikált nekem, és egy oktató CD-vel elindultam vissza a buszhoz. Felszálltam repdeső szívvel, hogy jaj, de jó. Elindult nemsokára a busz, és a következő megállónál felszállt megint Kriszti, hogy ők meg most végeztek az állatorvosnál. Tök jó, nem? Beszélgettünk még kicsit, aztán a Moszkván leszálltak, én meg egészen a Ferenciek teréig ücsörögtem tovább széles vigyorral az arcomon.

Hatlamas köd volt, alig láttam, hogy merre járunk, de végül jó helyen szálltam le. Irány a metró úpékápéig (Újpest központig). Felszálltam, és rá 2-3 megállóra felszállt Sztojka Kati. Őt utoljára a ballagáson láttam, még gimiben, kb. 5 éve. Egy darabig (4 évig) Egerben tanult, akkor még néha beszéltünk, aztán kiköltözött Bécsbe. Most csak pár napra ugrott haza a szüleihez! És én meg pont találkozok vele a metrón úgy, hogy annál az ajtónál szállt fel, amivel én szemben ültem. Hát ilyen nincs is! DE VAN!!!

Nagyon örültem neki, hogy találkoztunk, mindig is bírtam ezt a csajszit, bár elég furi volt gimiben is, ezért a többiek nem szerették annyira, de én igen. :) Az Árpád hídig ment volna, de elkívésrt úpékápéig, és várt velem a 14-es villamosra. Zárojelben megjegyzem Encsinek, hogy pont 18:58-ra értem úpékápéra, jeee! Szóval próbáltunk minél többet megtudni ezen röpke idő alatt. Sajnáltam, hogy szilveszter után rögtön megy vissza, pedig szívesen átbeszélgettem volna vele egy délutánt. :)

Szóval egy nap találkozni 2 rég nem látott kedves ismerőssel! Hát izgatottan vártam, mi jöhet még! :)

A koripályára Kápmegyerre negyed 8 körül értem, átöltöztem, leadtam a gitárt a kevésbé kedves öltözős néninek, megkerestem Encsiéket. Ott volt Robi, de rajta már nem volt kori, Encsinek adta, mert Encsi korijából kitört az él! Ilyet se láttam még!!! Túl régi volt a műanyag a koriban, és simán eltört! Még jó, hogy nem történt semmi baja Encsinek! Aztán Jil, de ő már túl fáradt volt, és nem akart már korizni. Valamit ott volt Kati, aki hősiesen próbált talpon maradni a jégen! Ja, persze, Encsi is ott volt, de ezt azért kikövetkeztethettétek volna! :P Szóval próbáltuk megtanítani Katit korizni, elég ügyi volt ám, és látszott, hogy tetszik neki, úgyhogy esélyes, hogy jövőre műkorcsolyabajnok lesz. ;)

Hazafelé már semmi csodálatos dolog nem történt, nem találkoztam senkivel, bár titkon azért reménykedtem benne. Apuval elmentünk Forresthez. Sétáltam vele egy kört a szakadó esőben. És megállapítottuk Forresttel és Apuval, hogy utáljuk a petárdákat, és ilyenkor a tűzijátékokat is! Mi azért, mert felesleges és veszélyes, Forrest meg azért, mert egyszerűen fél tőle, tavaly előtt is hanyatt-homlok menekült az utcán össze-vissza.

Jegyzet magamnak: NE felejtsük el kinyitni neki a garázst!

Hát ez történt tegnap, ilyen nagyon szuper, csodálatos, varázslatos, mesés napom volt! Tök jóóóó!


2009. december 30., szerda

A három troll meg a hold

A mai napon (kedd) elmentem újra leadni a dolgozatomat a fősulira. Mivel csak biztonsági szolgálat működik, ezért beszéltem a bácsival, hogy a dogámat tegye a portára. Mivel a leadási határidő dec. 30., így a 29-ével teljesen jó voltam. :) Január 4-ig ki se nyit a fősuli, nem tudom, miért gondolta a kedves tancsi, hogy akkorra jó lesz neki a doga... Mindenesetre írtam neki mailt, hogy ha kell a dogám, menjen be érte, hihi. :) Elutazgattam a életemből 1,5 órát, de szerencsére nem volt hasztalan. Anyunak vettem egy könyvet karácsonyra, azt kölcsönkértem tőle, és az úton azt olvastam.
Nagyon helyes kis történet, olyan nekem való mese. A könyvmolyképző kiadó adta ki.


Három kobold meg a hold



















Honnan lehet tudni, hogy egy folyó el van varázsolva? Folyami koboldok, sziklamanók, kékszárnyú tündérek. A szokásos gyanúsítottak. A Mississippi folyam azon szakaszán, ahol Claire él, legendák szólnak róluk, sőt, a napi szóbeszéd részei; nem mintha valaha valaki is látott volna ilyen természetfeletti lényt. De egyszer Duke úszik egyet és szarva nő. hosszú, hegyes, érdekes valami. Claire most már kénytelen elhinni, hogy nagyon furcsa és érthetetlen dolgok történnek. Különösen mivel ő az egyetlen, aki segíthet Duke-nak megszabadulni új testrészétől. A nagy folyami kalandok hagyományában Joseph Helgerson meséje olyan fordulatos és kiszámíthatatlan, mint maga a Mississippi. Szokatlan, érdekes szereplők fűszerezik a történetet. Az olvasók minden korosztálya kedvét lelheti Claire és Duke kalandjaiban. Élénk, szellemes, mulatságos fantasy.

315 oldal, de nagyobb betűkkel, másfeles sortávval. Nagyon olvasmányos, eseménydús. Sehol egy uncsi tájleírás. Nem értsd félre, nincs bajom a tájleírással, kivéve, ha az 1 oldalnál többre sikerül. :)
Végülis annyira tetszett a könyv, elolvastam ma az egészet. Még sosem olvastam ennyit, ilyen lelkesedéssel. Én annyira nem szeretek olvasni, képtelen is vagyok rá, nagyon elálmosít, de ez jó volt. :) (Na jó, az utolsó 80 oldal előtt aludtam vagy 2 órát.) Szóval olvassátok el ti, is aranyos! :)


2009. december 29., kedd

Nosztalgia, beszélgetés...végre

Hétfőn egész délelőtt gitároztam, délután pedig a kedvenc fogadott bátyámmal találkoztam. Először elmentünk a főiskolámra, és megpróbáltam a lehetetlent, leadni a pedagógiai diagnosztika kollokviumot kiváltó beadandót. Mondanom sem kell, hogy nem sikerült, mert az egész épületben sötét volt, redőnyök leengedve, síri csend (hulla szag nem volt, de még az is belefért volna). Simán visszapattantunk. Pech. Aztán Andris Metallica jegyét vettük át a ticket expresszben az Operánál. Bent az irodában kígyózott a sor. 2 kassza volt, de csak 1-hez álltak sokan. Mi az üreshez akartunk állni, erre a szakállas(!), kövér nő elküldött, hogy álljunk csak be a másik kasszába, amihez a sor áll. Röpke 20 perces sorbanállás után végre a kasszához értünk.
Akkor már eljutottunk odáig, hogy a Metallica helyett menjenek el a Demjén koncertre, vagy a Dobrádi Ákoséra, hihi. Mikor sorra kerültünk, és elmondtuk, hogy a neten lefoglalt és kifizetett Metallica jegyeket szeretnénk átvenni, kedvesen átküldött a másik kasszához, ahol a szakállas nő ült, mert hogy ezzel nem foglalkozik. De ha valamelyik másik koncertre akarunk jegyet, pl. Demjén, vagy Dobrádi, akkor mondjuk. Grrr... Mondanom sem kell, hogy addig a 2. számú pénztárhoz senki sem mert menni, igazán félelmetes volt a nagydarab hegyitrollszerű nőci...
Végül lefikázta, hogy a befizetést igazoló e-mailt egy az egyben kinyomtattuk, de mindent feledtetett, hogy megkaptuk a jegyeket (én is örültem neki, pedig én nem is megyek). Aztán elsétáltunk a Liszt Ferenc térre, és beültünk a Menzába forralt borozni. Ittam már sokféle forralt bort, de dinnyéset még nem! Ha arra jártok, feltétlenül kóstoljátok meg! És a meggyes is nagyon fincsi! Sokat beszélgettük, nosztalgiáztunk, csuda jó volt!

Aztán lementünk a Démonba, mert szokás szerint ott gyűlt a nép. Na jó, nem, mert mi érkeztünk elsőnek, Marcival a sarkon találkoztunk, és a Démonban nem volt hely, így átmentünk a Gorcsevbe. Mindenki kapott egy smst, hogy ne a Démonba menjen, hanem a Gorcsevbe. Végül 8-an voltunk. Elvitatkoztunk az Avataron. A látványban mindenki egyetértett, hogy 10-ből 20 pontos volt, de a sztori egyesek szerint 10-ből 6, pedig szerintem 8-9! :)
Aztán 4-en elmentek csocsózni, maradtunk 4-en, beszélgettünk a külföldiekről, hogy mennyire mások az amcsik.

Berti felajánlotta, hogy hazavisz kocsival, aminek roppantul örültem, mert nem kellett várnom még 1 órát, hogy elinduljon az első éjszakai buszom (a nappali járatok meg már elmentek), másrészt pedig lehetőségünk volt beszélgetni, amire eddig nem volt alkalom, mióta hazajött Manhattanből. Érdekes volt. Szeretem az ilyen beszélgetéseket. :)

Szeretnék...


egy zöld mezőn egyedül gitározni a meleg tavaszi napsütésben. Most erre vágyom!

2009. december 28., hétfő

Vasárnap


Reggel csak 10-kor keltem, szépen ki is pihentem magam. :) Szép komótosa
n megreggeliztem a mamik által küldött sütikből. Kicsit neteztem, aztán 11-14-ig, amíg bírta a kezem, gitároztam a laptopon található gitársuliból. Annyira jó az a könyv, muszáj lesz megvennem eredetiben is, lévén, hogy szerzői jogok, meg ilyesmi. Van hozzá audiooktató CD is, kíváncsi vagyok arra is. Szóval most másnap van, és már nem is annyira fájnak az ujjbegyeim, csak a középső még kicsit. Ez a le-föl-fojt-föl, amit a legutolsó gityóórán tanultunk, még nem mindig sikerül, de nem adom fel! :)

Este átjött Gábor karácsonyozni. Kaptam tőle egy hatalmas fotoalbumot, amit ő csinált, és egy nagyon picike tatyit. Aztán kártyáztunk kicsit. Képzeljétek, tudtam foglaltatni a 22:45-ös 3D-s Avatarra 4 jegyet az utolsó előtti sorba, úgyhogy ez nagy szó! Meg is hívtam anyut, aput és Gábort rá. Peti és Melcsi épp a Mátrában telelnek 3 napig, úgyhogy ők nem jöttek, és amúgy is
ők másokkal akarták megnézni.

A filmről: FANTASZTIKUS!!! Nézzétek meg a hivatalos honlapot! ITT!
Nekem nagyon tetszik az egész Pandora sziget, tök jópofa növények vannak! Az állatok kevésbé jófejek, de sebaj! A film zenéje is nagyon jól sikerült! Áh, abszolút kedvenc lett, szeretném megnézni még párszor. (Persze nem moziba, mert 1850 Ft 1 jegyért...pfff)

No és Sam Worthington... az hiszem, megvan az új Brad Pittem! :)

Csöpp-csöpp-olvad-olvad-nyál! <3

2009. december 27., vasárnap

Német nyelvlecke 5.

Ma vasárnap van, ma nem kell megtanulni egyet se! :) Jeee!!!


2009. Karácsony 4.

2009. dec. 26.

Jutka mamihoz mentünk ebédre, de csak mi 4-en. Ott kaptuk meg a karácsonyi ajándékunkat, mert mami nem szereti áthozni 24-én Erikáékhoz. Én 2000 Ft-ot kaptam, és egy nagyon nem hozzám illó csilli-villi bizsu fülbevalót. (Sajnos mami sosem kérdezi meg, hogy mit szeretnék karácsonyra, pedig azt kértem volna, hogy varrjon nekem egy textil-szatyrot, amiben a füzeteket cipelhetem haza a suliból).
Ebéd után szieszta kicsit. Mami nekem adott valami fürge ujjak újságot, de mondtam, hogy nem tudok se kötni (csak sálat), és horgolni meg főleg nem. Erre előszedett 2 horgolótűt, és megmutatta, hogyan kell. Megtanította a láncszemet (ami nem is nehéz), és a pálcát (ami azért nehéz, mert nekem vagy túl laza lett, vagy túl szoros), és állandóan fordítva akartam csinálni. :)
Valami piros kör alakú képződmény lett, amit horgoltam.


(Ez a kép csak megtévesztés, ezt nem én csináltam, de valami hasonló lett)


Szóval tudok egy icipicit horgolni! :D És nekem adta az egyik horgolótűt! :)

Aztán elköszöntünk mindenkitől, és egy halom sütivel, kajával, krumplival és ajándékkal megpúpozott kocsival jöttünk haza. Nemrég érkeztünk meg.

Jó kis karácsony volt! :)

2009. Karácsony 3.

2009. dec. 25-e

Legalább 10-11-ig aludtunk, úgyhogy a délelőtt maradéka scrabble-ozással telt, aztán megérkeztek Zsuzsiék (Sada nővére, és férje Gyuszi, Anita a lányuk). Nagy ebéd, majd a felnőttek beszélgettek, szunyókáltak, mi pedig folytattuk a játékot. Imádok társasozni! :)

Nem is írtam le, hogy tegnap mit kaptam:

Erikáéktól megkaptam a Beugró társast (ezt mondjuk tegnap említettem), Ida mamitól pedig Stahl gyors ételek- Házias receptek c. könyvét.


Miután Zsuzsiék elmentek, felkerekedtünk, és átmentünk 8-an, 2 kocsival Anikóékhoz (ő a keresztanyum, Margit néni (aki Ida mami tesója) lánya). Anikó fia is ott van mindig, Viki, aki 18 éves, és középsúlyos értelmi fogyatékos. Vele mindig nagyon jókat játszunk mi gyerekek. Viki nagyon szereti ezeket a kicsi pattogó gumilabdákat, van neki van 150 db. Ezeket rakosgatjuk a lavórból a kosárba, és fordítva. Néha kiborítja az ágyra, és egyesével lökdösi le őket, mi meg kapkodjuk fel, hogy ne essenek el benne az öregek. :)

Anikótól egy összecsukható narancssárga textilkosarat kaptam. Nagy jópofa.

Összecsukható bevásárló kosár

Összecsukható bevásárló kosár

Szóval ilyen, csak narancssárga!

2009. Karácsony 2.

2009. dec. 24-e

Reggel ébredés 9-10 körül. Összecsomagolás, és indulás Majsára ebéd után 2 körül.
Megérkezés, fadíszítés, mamikért elmenés, vacsorázás, éneklés, ajándékozás.

Szeretek Erikáéknál (anyu húga) karácsonyozni. Mindenki ott van, elfér, szeretjük egymást (Erika, Sada, a 2 fiú: Csaba, Ádám, Ida mami, és mi: anyu, apu, Peti, én, Jutka mama) Másrészt isteni a kaja, jó a hangulat, és lehet társasozni!!!

Az ajándékok kibontása után jött a szokásos társasozás. Idén nem kártyáztunk, hanem ezzel a macskás-egeres játékkal játszottunk. Mamiékkal vicces volt a játék, az ő reakciójuk lassabb volt mint a miénk, úgyhogy végül felváltva ők lettek a dobók. :)

Végül csak elfáradt a koncentrálásba mindenki, úgyhogy a frissen kapott társasomat kipróbáltuk, a beugrót.

Csabi, Peti és én eléggé aktívak voltunk, hogy hajlandók legyünk ezzel játszani. Sajnos arra nem jöttünk rá, hogy a társasjáték pályája hogyan működik, úgyhogy csak a kártyákat használtuk. Külöben sem lett volna meg a 2x3 fős csapat.
Jókat kacagtunk magunkon, a felnőttek meg rajtunk, és nagyon tehetségesek voltunk szerintem.

Aztán felmentünk Csabi szobájába mi, gyerekek négyen, és folytattuk a társasozást. Levittem a Catan-t és a Scrabble-t. Végül az utóbbi mellett döntöttünk, az én nagy örömömre, és hajnalig jópár menetet játszottunk.

2009. Karácsony 1.

Avagy hogyan is zajlik a karácsonyozás nálunk.

2009. dec. 23.

Ez a nap a mi családi karácsonyozásunk ideje. 1 nappal az igazi karácsony előtt. Reggel fadíszítés (mert idén Petinek kellett megvennie a fát este, mert apu még dolgozott). Idén én díszítettem fel a fát, mert a férfinépség még az üzleteket járta... természetesen, mert mindent az utolsó pillanatra hagynak. Anyu takarított, mosott, főzött, én is takarítottam, és fát díszítettem.
Az idei karácsonyi veszekedés elmaradt, mert ugyebár a pasik nem voltak itthon. Cserébe én hallgathattam végig aznap már harmadszor, hogy milyen már, hogy nem segítenek itthon... no comment.
A vacsi valami bakonyiszerű husi volt, én a hozzá teljesen nem illő hagymás-mandulás sült krumplipürét csináltam. Hogy miért azt? Mert nagyon megtetszett a Stahl különszámában, úgyhogy anyu rábólintott, én meg megcsináltam. Itt jegyezném meg, hogy mindkettő (a husi és a krumpli is roppant fincsi volt, de együtt valahogy annyira nem, szóval külön ettük). A vacsi után elmaradhatatlan, hogy apu egy almát 4 felé vág, és megesszük. Idén tósztot is mondott hozzá, idézni nem tudom, de valami ilyesmi volt: "Tartsunk össze jóban is, rosszban is, szarban is, mint a seggem 2 partja!" - igen, apu vicces kedvében volt. :)
Vacsi után nagy csilingelés közepette megérkezik az angyalka, és mire a fához érünk, már ott is vannak az ajándékok a "legnagyobb" meglepetésünkre. Elénekeljün a kiskarácsony, nagykarácsonyt, aztán kiosztjuk az ajándékokat.

Érdekel, hogy miket kaptam? Petitől megkaptam Lackfi János: Apám kakasa c. könyvet, és egy rettenetesen fincsi vaníliás étcsokit, plusz a szokásos Garfield éves előfizetését.

Anyuéktól pedig a 4 csalamádét dedikálva!!!, és egy zacskó gyöngyöt, amiben figurák és betűk is vannak!

Bár a legjobban mégiscsak a Gitáriskolájuknak örültem volna, de majd elmegyek én érte, és megveszem. :) Anyu mindenesetre nagyon örült a daloskönyveknek, állítólag végigénekelte az összes dalt hazafelé az autóban, miután megvették nekem. (Khmm..akarom mondani, amikor az angyalka hozta).

Az ajándékok kibontása után természetesen elővettem a gitárt, és megpróbáltam egy-két dalt eljátszani, anyu pedig lelkesen énekelte velem. :)

Miután Peti besokalt már nem játszhattam, úgyhogy inkább olvastunk, majd játszottunk egyet egy "társassal", amit anyu hozott haza az oviból. Szigorúan 3 éves kor felett ajánlották a játékot. :)

Katz und Maus (chelona 91105)

Katz und Maus (chelona 91105)Katz und Maus (chelona 91105)

Katz und Maus (chelona 91105)Katz und Maus (chelona 91105)

Katz und Maus (chelona 91105)


A játék röviden annyi, hogy az egereket rá kell tenni a sajtra (egyel kevesebbet mint ahányan vagyunk). Mindenki kap 4 kártyát, ez jelzi, hogy hány élete van. Valaki a macskával van. A macska dob a dobókockával. Ha egeret dob, akkor nem történik semmi (kivéve, ha valamelyik egér leugrik a sajtról, mert akkor be kell dobnia egy kártyát). Ha macskát dob, akkor a macskával el kell kapnia egy egeret a sajton. A macska alá egyszerre 3 egér is befér ám. Ha valamelyik egeret elkapta, az egér veszít egy kártyát. Ha nem sikerült a macskának egeret fognia, akkor a macska a következő játékoshoz vándorol, és aki eddig macsek volt, megkapja annak egerét és kártyáját. Így mindenki lesz egér és macska is.
Egyszerű a játék, de mivel ez egy reflex-játék, így vicces, és figyelmet igényel. A bábúk fából vannak, és nagyon hangos, ahogy az asztalt csapkodjuk vele, és hangosan visítozunk a nevetéstől. :D



2009. december 26., szombat

Német nyelvlecke 4.

jmdn. von etw. abbringen

Du kannst mir sagen, was du willst, ich lasse mich von meinem Plan nicht abbringen!

eltérít vkit vmitől

Mondhatsz nekem, amit akarsz, nem hagyom magam eltéríteni a tervemtől.

Német nyelvlecke 3.

abgebrannt sein

Ich kann dir leider kein Geld leihen, ich bin völlig abgebrannt.

nincs pénze, le van égve

Sajnos nem tudok neked pénzt kölcsönadni, teljesen le vagyok égve


2009. december 25., péntek

Német nyelvlecke 2.

ab und zu

Seitdem er meine Freundin geheiratet hat, besucht sie uns nur ab und zu.

néha

Amióta feleségül vette a barátnőmet, csak ritkán látogat meg minket.


2009. december 24., csütörtök

Német nyelvlecke 1.

A mai naptól kezdve minden nap felteszek egy német társalgási mondatot, ezzel is ösztönözve magam a német tanulására. Ezeket a mondatokat a német kisokosból másolom ki, és automatikusan minden reggel 8-kor megjelenik egy újabb (előre bepötyögtem párat. :) )

von A bis Z

Ich habe ihm von A bis Z alles erzählt, trotzdem hat er nicht viel davon verstanden.

elejétől a végéig

Elejétől a végéig mindent elmeséltem neki, mégsem értett belőle sokat.

Karácsony előtti checklist

21-én

  • Reggel 9-től délig értekezlet a suliban - check
  • Poligamy- check
  • Tesco: kókuszreszelék, tejpor, darált kekesz - check
  • Játékudvar: Gadzsa, az elefánt- check
  • Carrie-nél raffaello készítése, beszélgetés - check
  • Mártinál raffaello készítése, beszélgetés - check
  • Ajándékkészítés - check
22-én

  • Orvoshoz - check
  • Patika - check
  • Ajándékok beszerzése - check
  • Allee-Libri- check
  • Encsinél raffaello készítése, beszélgetés - check
  • Ajándékkészítés- check
  • Mézeskalács díszítése- check
23-án

  • Fadíszítés - check
  • Ajándékkészítés - check
  • Kis takarítás - check
  • Hagymás-mandulás krumplifánk készítése - check
  • Ajándékcsomagolás - check
  • Vacsizás - check
  • Ajándékozás - check
  • Családi társasozás - check
  • Gitározás, éneklés - check
  • Felolvasás - check
  • Ágyban olvasás - check
  • Alvás - check
24-én - no check

  • Reggeli készítés
  • Pakolás
  • Indulás Majsára
  • Karácsonyozás

Ui: a hülye virágocskák helyett pipákat akartam tenni, de azt nem tudom, hogy kell

2009. december 23., szerda

Egy szuper könyv története egy szuper boltból

A Tarkabarka Hölgy meséiben beleszerettem Kantjilba. Ő egy törpeszarvas, egy indonéziai trickster. Igazán helyes kis lényecske, bár rettentő furcsa egy jószág. Így néz ki:



Annyira megtetszett nekem a történet, amit mesét róla a Tarkabarka Hölgy, hogy elhatároztam, hogy megkeresem a mesét. És láss csodát, megtaláltam. Persze nem volt könnyű, de hála az antikváruim.hu-nak (ahol a könyvek tartalomjegyzéke is fent van online), rábukkantam erre a könyvre:


És benne van a Kantjil az agyaggödörben c. történet. Bár nekem jobban tetszett a mese, ahogy először hallottam, de azért megjárja. A könyv érdekessége, hogy 1986-ban adták ki, amikor születtem. :)

Több helyen is megtaláltam a neten a könyvet, de végül a legjobb helyen vettem meg, a jatekudvar.hu oldalon, 400 Ft-ért.

Issszonyat jó az a bolt, és a könyv is, és nagyon örülök ám! Nézzétek meg mindenképpen a játékudvar könyvkínálatát, mert elég olcsó! :)

2009. december 18., péntek

Az ajándék

Nem írtam eddig blogot, mert beteg voltam, és semmi másról sem tudtam volna írni, mint a nyavalygásomról, hogy elegem van mindenből, mindenki hagyjon békén, fáradt vagyok, hisztis vagyok, off (uff).De most sokkal szívesebben írok.

Varázslatos volt ez az este! Most már tényleg karácsonyos hangulatom van. Olyan igazi szeretet, béke, nyugalom, mosoly, melegség, ölelés, barátok. Hihetetlen, hogy mennyire jól vagyok, jól érzem magam! Tele vagyok szeretettel és energiával, türelemmel és megértéssel. (Nagyon nyálas? Nem érdekel, tényleg ilyen érzés, tulajdonképpen leírhatatlan!!!) Sehol a fáradság, a rossz kedv, a hiszti. Ez olyan, mintha egy álomvilágban lettem volna. Nem szeretném ezt az érzést elveszteni, nem hagyom! Itt maradok. :)



Köszönöm a kórusnak, Csengének, Petrának! Szeretlek titeket!


Love, D.


2009. december 9., szerda

Újabb pixar rövidfilm!

2009. december 7., hétfő

Beteg lettem.

Sajnos a Mikulás-kocogás/futásos éneklés utáni reggelre már nem volt hangom, fájt a torkom, és viszketett a tüdőm. Estére belázasodtam. Azt hiszem ezen a héten nem mehetek sehova. :(

2009. december 5., szombat

Lackfi János: Bicajom Shimano, nem más

Bicajom Shimano, nem más,

mutatom, ki a jó bringás.

Farolok, tekerek, pörgök,

lesik a nyavalyás törpök.


Emelem kezemet égnek,

kerekem emelem, tépek.

Julikám idenéz énrám:

kicsikét meginog bringám.



Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó c. versére




2009. december 4., péntek

Panel



Ilyen is lehet egy uncsi panelház!




Lackfi János: Apám kakasa

Ej, mi a szösz, kakas szaki,
csak nem a szobában lakik?
Megzakkant tán az öregem,
s beengedi ide nekem?

Ide repül, oda kotor,
tele önnel minden bokor,
bár nincs is bokor a házban,
s a kakast se kell magázzam.

Kukorékolsz, mint az ágyú,
az agyunk is belelágyul!
Mint a postás a levelet,
padlónk telepecsételed!

Becsüld meg magad, öregem,
mert hát úszni nem tudsz te sem,
s ha levesben kötsz ki végül,
tarajod is belekékül!

Macska, téged arra intlek,
ne lépj túl bizonyos szintet!
Kakasnak erős a csőre,
vagdos vele nyakra-főre.

Láttam már félszemű kandúrt,
biztosítlak, jól elrandult!
S ha a harcban nem nyuvadsz ki,
hát apám fog agyoncsapni!

http://www.emagyarorszag.hu/userdata/v/va/vasgvkvt/090828110400_apam_kakasa.jpg