Délután már alig vártam, hogy leteljen a munkaidőm, és indulhassak próbálni. Ma a gyerekek is aranyosak voltak, ez olyan jó! Végre úgy sikerült eljönnöm a munkahelyemről, hogy nem maradt már adminisztrációm, nem találtak már meg semmivel, időben érkeztem, sőt, még 6 előtt kicsivel. A próbáig beszélgettünk még, a hangulat megvolt. :) A próba után pedig megkértük Csengét, hogy meséljen! Meghallgatuk a Marie Jolie-ról szóló izgalmas mesét, amiben nem is az ördög a legijesztőbb, hanem a nyitott szemmel az ajtóban állva alvó kakas! Majd utána a "Hogyan találta fel az ördög az alkoholt". Hát ezen nagyon jól szórakoztunk ... és Szent Pál felborult erre, a glóriája meg elgurult arra". Jó fej ez a Szent György! :) A rövid, ám annál viccesebb történetekből 2 kisfiúsat kaptunk, egy horgászosat, és egy íjazósat! Az valami fanatasztikus volt, még most is nevetek rajta! :) A mese után átmentünk a teázóba egy bicikli ürügyén (jó csel volt, Petra! :D), és egy isszonyatosan finom fejfájós teát ittam (aminek a receptje KELL!!!), és tényleg működött! Hazafelé Csengével még beszélgettünk a metrón, és mint minden alkalommal, most is úgy értünk az Árpád hídhoz, hogy 2 perccel késtem csak le a buszomat, várhattam még 18 percet. Kösssz, Murphy! És kösssz, Uram, hogy találkoztam Zsuzsival, akivel még a ház előtt 20 percet beszélgettünk! :D
Hogy ez mennyire jó este volt! És ma már végre a saját ágyamban alhatok, jeeeeeeeee, és elég lesz 8-kor kelnem! :)
...Hát itt vagyok. Városokat és sivatagokat, idegeneket és rokonokat, ellenségeket és barátokat hagytam magam mögött. A labirintus itt tornyosul előttem, betölti az egész látómezőm. A bejárat egyszerre ijeszt és hívogat. Kezemben egy fonál vége vagy éppen egy bikaölő pallos. Döntenem kell, ha belépek, akkor végig kell csinálnom. Elszámolni valóm van! Ő ott van bent, és most nem menekülhet előlem tovább! Egészen biztos vagyok benne, hogy ott bent megtalálom, amit egész életemben kerestem: a Választ minden kérdésemre...
Pénteken voltunk Petrával és Jillel Parno Graszt koncerten, ami a Hagyományok Házában volt. Eddig nem ismertem a zenekart, csak 2 számukat, de akkor még nem tudtam, hogy ők azok. No de most már minden a helyére került. :) A koncert egy színházteremben volt, helyre szóló jegyekkel. Szokás szerint késtem kicsit, úgyhogy nem együtt vettük meg a jegyeket, de gondoltuk majd elcseréljük, hogy egymás mellett üljünk. Sőt, a pénztárban meg is kérdezték, hogy hová szeretném kérni, elejére, hátra? Hmm... dilemma...az elejére. 2. sor, 4. szék, jó? Felrohantam a teremhez, még ki se nyitották, jeeee! :) Aztán együtt bementünk. Mit gondoltok, ki mellé vettem véletlenül a jegyet? Petra mellé! :) Végigtáncoltuk a koncertet a székben, nagyon jó kis hangulatot csináltak ám. Jill meg beleejette beszélgetés közben (!) a wc-be a telefonját. Na, ezt csinálja utána valaki! :)
Szombaton pihengettem, jól eset nagyon! És Encsivel is szkájpoltunk videjóval, úgyhogy szuper volt. Este filmet néztem popcornnal.
Vasárnap pedig a gospellel voltunk Piliscsabán énekelni. Kicsit tartottam tőle, hogy nagyon kevesen leszünk, és nem fog jól szólni, de tévednem kellett. Szuper volt, igazán élveztem. :) Énekelni bizony jó dolog. És mennyi gyerek volt!
Nomeg gitározni is, kedden megyek megint, hurráááá! :) Már alig várom!
A holnapot meg annyira nem, holnaptól a gyerekeknek délután kötelező lesz a "játékos testmozgás" az udvaron.... "és akkor most beállsz, fiam, sorversenyezni, és élvezed! Nem, nem játszhatsz azt, amit szeretnél, mert ez minisztériumi rendelet! Ezt azért kell csinálni, hogy engem ne szidjanak le, hogy nem mozogtál eleget, és én mint napközis is csináljak már ugyan valamit, amit lehet ellenőrizni! Micsoda? Kidobózni akartok? Neeeem, ma kapura rúgás van beírva a TERVEZETBE! Nem kidobózhattok! Miért? Mert ha kijönnek a papírral, és nem kapura rúgtok, ami a papíron van, akkor engem leszidnak! Tessék szépen odaállni, és kapura rúgni!" ÁÁÁÁááááááááááááááááááááááááá! Miért kell ekkora baromságot csinálni?????? Ha már egész délelőtt azt kell csinálnia a gyereknek, amit mondanak, legalább ebéd után hadd játsszon azt, amit szeretne, aztán ha felmegyünk, úgysem csinálhatják már azt, tanulni kell.
Miért egy 50 éves bácsika találja ki a hülyeségeket a karosszékből???? Grrr......
Tegnap volt a farsangi buli a LÖK-ben! Rozi eszméletlen jó dekorációt csinált, pálmafákkal, virágokkal, lufival, türcsikkel, papucsokkal, kendőkkel. Volt függőágy, napernyő, játéksarok, sangria, matracok...
Fantasztikus zenék voltak, kicsit a gimis éveimre emlékeztetett. :) Nagyon jó volt!!!
Bár kevesen voltunk és csak csajok, de mégis szupi volt!
Az első éjszakaival mentem haza, és a Blahán szálltam fel rá. Az aluljáróban 3 cigány srác lófrált, úgyhogy eléggé siettem fel a buszhoz. Amikor a lépcsőn mentem fel, éreztem, hogy táskám valamiért nem mozog velem együtt. Hátrafordultam, és ráüvöltöttem a srácra, hogy adja vissza azt, amit elvett tőlem, mert neki nem érték, nekem meg hiányozni fog, erre "ártatlan szemekkel" közölte velem, hogy nem vett el semmit. Elküldtem a francba, és felrohantam a buszhoz, pont elértem. Csak a táskám kis zsebét nyitotta ki, ami ugyan tele volt mindennel, de nem tudom, hogy mit vett ki. A napszemcsim benne volt, és nem emlékszem, hogy mik voltak még. A pénztárcámat, telefonomat, mp3 lejátszót sosem ott tartom. A nagy zsebet meg nem tudta volna kihúzni, mert mindig össze van kötve a 2 cipzár az ördöglakattal. :)
Minden esetre nagyon megijedtem, és iszonyatosan vert a szívem. Ha el is vette valamimet, akkor is olcsón megúsztam. Jegyzet magamnak: sose tartsd a fejeden a kapucnidat, ha az aluljáróba mész!
Ezt persze itthon is elmeséltem, erre apu ideges lett, hogy mekkora szar országban országban élünk, hogy már lassan ott tartunk, hogy nem lehet kimenni az utcára, és megtiltotta a további éjszakai bulizást. Na most erre mit mondjak. Igaza van, félt engem. Én is félek sokszor, de mégsem maradhatok itthon! A fenébe is! Miért vannak ilyen emberek???
Mikor felszálltam a buszra, felszállt a következő megállónál az alattunk lakó srác, és végigdumáltuk az utat, és kocsival áthozott a lakótelepen, mert ott parkolt direkt az ilyen éjszakai esetekre. :)
Hétfőn leírtam a csuda könyveimet, és hogy mennyire jó, hogy nincs több vizsgám. Ezzel azért nem határtalan a boldogságom, csak 1 napig volt az. Hétfőn még jó volt, kedden helyettesítettem, és napköziztem, de csak 4-ig! Kijöttem a suliból, és valami nagyon furcsa volt! Aztán rájöttem: világos volt, amikor elhagytam a sulit! Wáááá! Mekkora flash! Ott vigyorogtam hazafelé a villamoson. :) Furcsa a házakat világosban látni. Hazafelé minden máshogy néz ám ki, mint odafelé! De tényleg! És különben is, amikor reggel elindulok, akkor is sötét van, vagy szürkület. Szürkület... ezt a szót nem csak délután/este használjuk? Hmm...
Szerdán helyettesítettem, napköziztem, és este gyereksittelés. Egész éjjel nem tudtam aludni, szörnyű volt, másnapra olyan voltam mint egy zombi...
Csütörtök: nem elég, hogy nem aludtam semmit a telihold miatt jogosan (mint azt este megtudtam Petrától), még 1.,2.,4.,6. órát is tartottam. A 6. óra nyelvtan korrepetálás volt a mássalhangzó törvényekből. A korrep. végén ott állt 3 fiú már kabátban az ajtóban, és sutyorogtak. Ellenőriztem, hogy minden jól áll-e rajtam, nem lettem-e hülye helyen krétaporos, de nem, nem ezt beszélték. Végül az egyiküket felémlökdösték, akinek volt olyan nagy bátorsága, hogy megkérdezze, hogy pénteken csak 4 órájuk van, és inkább nem mennek haza, ha 5. órában tartok nekik még 1 korrepetálást, mert már majdnem értik. :) Hát ez tök jól esett! Naná, hogy tartok! :) Napközi végére már tényleg nagyon nyünny voltam, viszont a gyerekek...tök jók voltak! Csinálták a leckéjüket, kérdeztek, mosolyogtak, nyugodtak voltak! Talán azért, mert előtte olvastunk? (Megvettem a Mitológia könyvet az Egmont kiadótól 4600 helyett 2300-ért, és bevittem nekik, egész héten ebből olvastam, beszéltük át, és nagyon tetszett nekik. :) )De nem, nem ezért, mert akkor a hét többi napján is "jónak" kellett volna lenniük... Mindegy, örültem nagyon, hogy legalább ők nem fárasztanak még jobban! :) Alig vártam, hogy 5 óra legyen, és találkozzak Encsivel! Ugyanis eljött elém, és együtt mentünk gospelre! Olyan rég volt már! Nekem annyira hiányzott! Úgy éreztem, hogy annyira üres vagyok nélküle! Csak a munka, tanulás, sehol semmi élvezet! Se gitár (mert dokinál volt), de éneklés. De csütörtökön feltöltődtem! ÉLTEM! :) És utána koncert!!! És hogy Mártival találkoztunk előtte! Te jó ég! Mekkora ajándék volt! Az a nap... és itt jön egy ide passzoló idézet a Soseholból:
"...az események gyávák: egyenként nem történnek meg, csak csoportosan, bandában mernek rárontani az emberre."
Úgy látszik, nem csak a rossz dolgok ilyenek, hanem a jók is! :) Mint az a nap, amikor korizni mentünk Encsiékkel, előtte gitársulit vettem, találkoztam 2 kassákossal stb. Szeretem az ilyet! :)
Pénteken megtartottam az óhajtott bónusz korrepetálást 6 gyereknek, külön-külön egy-egy gyereknek írtam fel feladatsort, és oldotta meg az a gyerek. Megkérdeztem tőle, hogy mit kever mivel, mit ismer fel nehezen, és olyan szavakat diktáltam, amiben csak az a 2 msh törvény volt. Érdekes, hogy a 3. szó után már ment a megkülönböztetés. Úgy örültem neki! Sajnálom, hogy nem tehetem meg, hogy egyesével korrepetálok, de nagyon jó lenne! :)
Este pedig Vegyeskaros próba volt. Na, ez egy érdekes dolog, nem részletezem. Csak 6-an voltunk, és valahogy kevésbé élt az egész. Ezt tanultuk:
A gospel után olyan uncsi...bocsi
Szombat: esik a hóóóóóóóó! Már vagy 15 centi! Az összes autó csúszkál, elakad. Délre mentem a gitáromért, mert meggyógyult! :) Ez a Fásli bá annyira jófej! :) Majd 1 órát voltam ott, egy gyakorlatot mutatott nekem, énekelt, viccet mesélt. Megkedveltem nagyon, és ami még nagyon szimpatikus: mindkét alkalommal lejött a műhelybe a felesége. Ők ketten harmóniában vannak egymással, hogy egészen különös érzés a közelükben lenni! Nem is tudom elmesélni! A felesége amúgy szintén tanító néni. :) Úgyhogy segítettem is neki, megmutattam egy pofon egyszerű csillag hajotgatását (inkább vágás), és bele is szeretett, ahogy gondoltam. :) Szóval nagy élmény volt! :) Ha bármi baj van a gitárotokkal csak hozzá vigyétek! :) Ebéd után Petivel havat lapátoltunk a Kincsesben. Hogy Forrest mennyire élvezte a havat! :) Annyira aranyos volt, ahogy ugrált a hóban mint egy kecske, és örömmel ette a hógolyókat, amit dobáltam neki. Egyes helyeken már a hasa feléig ért a hó, de élvezettel törte az utat. :) Én azért kevésbé élveztem a lapátolás részét, fáj is minden porcikám, főleg a derekam, vállam. Mire besötétedett, már itthon voltunk, összesen 3 órán keresztül hánytuk a havat. Peti az utcán, és a háznál.
Azért jó kis hét volt. A következő hetet annyira nem várom a suli miatt, rengeteg készülnivalóm van! :( És már megint esik.
Nem írtam eddig blogot, mert beteg voltam, és semmi másról sem tudtam volna írni, mint a nyavalygásomról, hogy elegem van mindenből, mindenki hagyjon békén, fáradt vagyok, hisztis vagyok, off (uff).De most sokkal szívesebben írok.
Varázslatos volt ez az este! Most már tényleg karácsonyos hangulatom van. Olyan igazi szeretet, béke, nyugalom, mosoly, melegség, ölelés, barátok. Hihetetlen, hogy mennyire jól vagyok, jól érzem magam! Tele vagyok szeretettel és energiával, türelemmel és megértéssel. (Nagyon nyálas? Nem érdekel, tényleg ilyen érzés, tulajdonképpen leírhatatlan!!!) Sehol a fáradság, a rossz kedv, a hiszti. Ez olyan, mintha egy álomvilágban lettem volna. Nem szeretném ezt az érzést elveszteni, nem hagyom! Itt maradok. :)
Köszönöm a kórusnak, Csengének, Petrának! Szeretlek titeket!
Love, D.
2009. november 21., szombat
Gyertek ma a koncertünkre! Este 7-től a Magyar tudósok krt. 3. (zöld kerítés, vörös téglaépület) A belépés ingyenes.
Örömmel jelentem, hogy végre net közelbe értem. Ez most úgy lehetséges, hogy épp a Bárczin vagyok valami vizuális művészeti pedagógiai terápia elnevezésű órán, reggel 9-től délután 5-ig. Most épp szünet van, úgyhogy gyorsan megtámadtam egy gépet itt a folyosón. Tök kihalt a fősuli így az őszi szünetben. Dorci news:
visszaköltöztünk Aquincumra
nincs net, se tévé (persze az utóbbi nem igazán zavar, de a net hiányzik...)
még nem végeztünk a pakolással Csillaghegyen, ez még ezen a héten folyamatban
az őszi szünetben nem pihentem túl sokat, fáradt vagyok, nyiff
kedden szupi gitárórám volt, megtanultam a G mollt
csütörtökön gospel kórus után volt egy beszélgetésünk Petrával, és olyan jó volt! (Köszönöm!!!)
Encsim jön haza kedden, csütörtökön végre találkozunk!!! YEEEEEE
Jövő héten Éva nem lesz, én tartom meg az összes óráját, tehát jövő hétre kivonom magam egy kicsit a forgalomból, ne keressetek! Ha túléltem, jelentkezem!
Tegnap gyereket sitteltem, aztán átgyalogoltam este 10 körül Gáborékhoz. Fúúúú de nagyon fújt a szél! Alig bírtam lépkedni, olyan erős volt! Sőt, még az eső is esett hozzá! Még jó, hogy nem kellett hazajönnöm. Brrrr...
Reggel is nagyon hideg volt! Vagy 10 percet voltunk lent a gyerekekkel ebéd után az udvaron a szemerkélő esőben, de ez délutánra meg is látszott rajtuk, elég zizisek voltak. 4 után megkaptam az ötödikes tanszobásokat is...jáááj!
Node ha már gospel a bejegyzésem címe, írok arról. Múlt héten csütörtökön teljesen véletlenül összefutottam Kornéllal a 86-oson (volt gimis évfolyamtársam, énekkaros, vegyeskaros, ilyenek). Beszélgettünk a buszon elég sokat, mígnem eszembe jutott, hogy járhatna gospelre, hamár. :) És ma jött is, és tök jó! Apropó jövő héten "kikérdezés lesz", és végre megtanuljuk az awesome god-ot, yeeeee! Végre valami új! Végre nem ugyanazok megint. Nem mintha bajom lenne a régiekkel, de olyan rossz, hogy újra és újra újratanuljuk őket. Szeretnék én is a kiskórusban énekelni, akik komolyan gondolják, és haladnak, és újat tanulnak. Olyan jó lenne! Meg énekórára is szeretnék járni, mert fogalmam sincs, hogy amit csinálok, jól csinálom-e. Tudom, hogy nem tökéletes a hangképzésem, én ezt sosem tanultam! Néha úgy érzem, kiabálok, és nem tudom hogyan kéne inkább hangosan énekelni. És egyáltalán mit és hogy kell csinálni? És tegnap sem tudtam gyakorolni gitárt, mert nem voltam itthon, és már ma sem, mert hideg van, és fázik a kezem, és amúgyis fél 11-re értem csak haza. :( Holnap fősulira kell mennem 8-ra, megint kelhetek nagyon korán, és szombaton is dolgoznom kell, ráadásul Éva helyett is én leszek. Mammm, fáradt, álmos, megy aludni!
amit Petra ír. Minden eseményre, reflektál (hogy ilyen szép magyar szavakat használjak). A múltkori HéHáról is került fel egy bejegyzés, amihez érdekes komment kapcsolódott. Olyan jót nevettem rajta, hogy el is határoztam, járni fogok a HéHára. :)
... Ádám teremtéséből hiányoznak a kezükből a tárgyak, hogy Isten vadul igyekszik átnyújtani az ébredező Ádámnak egy bögre kávét, amibe Ádám épp beleejtette a kockacukrot - hát megvilágosodtam, pontos értelmet nyertek a kéztartások :P
Anyu kapott évekkel ezelőtt egy 12 000 (!) db-os puzzle-t, ami ezt a képet ábrázolja. Még nem raktuk ki, de ha kirakjuk és összeragasztjuk, akkor biztos, hogy az étkezőbe kerül a falra, hogy reggelente elkávézgassunk Ádámmal. :)