Találós kérdés

Ajakamot csókolgatják,
hátam nyolcan lapigatják,
szellőztetnek sok ablakon,
ezt szó nélkül nem hagyhatom.
Vagy sírok, vagy nevetek,
Ugyan bizony mi lehetek?

Barna Leslie: Tavasz

Így szólott a Tavasz a hónak:
véletlen sem tartanám jónak
botránnyal kezdeni az idényt,
de rád, itt, már nem tartunk igényt.

A hó ettől kissé megrogyott;
a Tavasztól nem volt megszokott,
hogy ilyen hidegen debütál:
a hónak melegebb búcsú jár.

De mert úgyis el volt havazva,
ráhagyott mindent a Tavaszra,
s csendesen, sérelmét feledve:
beleolvadt a környezetbe.

Heltai Jenő: Modell

Ma volt az első "Bevezetés a jelnyelvbe" című órám. Persze nem fogok itt most én megtanulni jelelni, de ennek az órának nem is ez a célja. Inkább amolyan elméleti dolog lesz. Érdekességnek itt van ez:

Bornai Tibor: Aki csak pisilni ment a cukrászdába

Erre járt, nem is jött,
csak úgy hozta a lába,
bűntudatát rosszul leplezve arcán,
aki csak pisilni jött a cukrászdába.
Krémesnek, feketekávénak, szörpnek
reá nem hat illatos varázsa,
hiszen ő ilyet evett már,
és csak pisilni jött a cukrászdába.
De azért ő mégis ember,
ezt ismételgeti magába,
s eltűnik szem elől egy percre,
aki csak pisilni jött a cukrászdába.
Kifelé már könnyebb,
a pincér fölényes arccal néz utána,
- De hát kimenni csak szabad – gondolja ekkor -,
aki csak pisilni ment a cukrászdába.

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

Encsi blogjáról loptam, remélem nem haragszik érte, de pont ez az, ami most úgy megfogalmazza az érzéseimet. :)

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?



A válaszom: IGEN!!! :)

József Attila: Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul,
amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké
éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

Lackfi János: Bicajom Shimano, nem más

Bicajom Shimano, nem más,

mutatom, ki a jó bringás.

Farolok, tekerek, pörgök,

lesik a nyavalyás törpök.

Emelem kezemet égnek,

kerekem emelem, tépek.

Julikám idenéz énrám:

kicsikét meginog bringám.

Weöres Sándor Paripám csodaszép pejkó c. versére

Lackfi János: Apám kakasa

Ej, mi a szösz, kakas szaki,
csak nem a szobában lakik?
Megzakkant tán az öregem,
s beengedi ide nekem?

Ide repül, oda kotor,
tele önnel minden bokor,
bár nincs is bokor a házban,
s a kakast se kell magázzam.

Kukorékolsz, mint az ágyú,
az agyunk is belelágyul!
Mint a postás a levelet,
padlónk telepecsételed!

Becsüld meg magad, öregem,
mert hát úszni nem tudsz te sem,
s ha levesben kötsz ki végül,
tarajod is belekékül!

Macska, téged arra intlek,
ne lépj túl bizonyos szintet!
Kakasnak erős a csőre,
vagdos vele nyakra-főre.

Láttam már félszemű kandúrt,
biztosítlak, jól elrandult!
S ha a harcban nem nyuvadsz ki,
hát apám fog agyoncsapni!

Őri István: Találkozás

Nem megfoghatatlan
ködös alakok
nem átlátszatlan
homályos ablakok
nem kimondott
elhaló szavak
nem semmibe tűnő
boldog pillanat

hanem

kezed,
mely kezemhez érkezett
élő-meleg, puha-örök
nem lángolás
nem tűz -
apró örömök
nem kérdések, nem beszélgetés
végtelen mosolyok
csillogó szemek
együtt ébredés
mámorító illatok -
ami te vagy, s 'mi én vagyok

nem ígéretek, csak napok,
mik egybe tűnnek
s hisszük: soha meg nem szűnnek
nappalok
éjszakák
csókok
ölelések
mert kezed kezemhez érkezett.

Bankolás

Tegnap Carrie-vel elintéztük, hogy végre ne a K&H-nál legyek, hanem egy olyan banknál, ahol nem nyúlnak le számlavezetésért, utalásért, és egyéb hülyeségekért, valamint 11%-ot kamatozik 3 hónapig, és nem 2-t. :) Tehát fúj-fúj K&H, jupí-jupí CIB! Nagyon jó, hogy van egy szuperokos barátnőm, aki foglalkozik ilyen dolgokkal, és segít nekem, és megfogja a kezem, bevisz a CIB-hez, és segít megkötni a legszuperebb szerződést. Többször is próbálkozott a bankos nő , de Carrie szépen hárított. :)

A tegnapi nap eseménye még, hogy a szüleinket össze akartuk hozni azért, hogy hátha tudnak egymásnak munkát szerezni (vagy valami ilyesmi), merthogy ők már (ahogy Carrie fogalmazott), "alkalmas korúak". LOL!!! És tényleg azok, mert tényleg máshogy működnek mint mi. :)

És hogy honnan jön az alkalmas kor? Innen:

Ingrid Sjöstrand: A felnőttek furcsák néha

A felnőttek
furcsák néha.

Azt hiszik,
elég összeterelni
két "alkalmas korú" gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.

Szeretném összeterelni
papát
találomra egy "alkalmas korú"
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
- biztosan nem akarna
engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával pédául.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Pärával,
pedig Lill-Pära kis tökmag,
de ugyanazt szereti
és ugyanazt utálja, mint én
- Ulla-Gullát például.